Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szakmai önéletrajz

 

oneletrajz.jpgKarcagon élek és itt is születtem, 1959-ben. 2005 óta tanítok képzőművészetet, a karcagi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában.

Számomra a művészet olyan megnyilatkozás, kinyilatkoztatás, mely egyrészt az ideákból, érzelmi töltésből, ösztönből másrészt a racionalitásból, a tudatos megformálásból táplálkozik és ezek megfelelő együttállása, harmóniája határozza meg, a természet organikus szervezéséhez hasonlóan, a teremtési procedúrát.

A kezdeti realista látásmódomat az utóbbi néhány esztendőben felváltotta az absztrakt kifejezési mód, a létezés, az élet igenlésének titka utáni vágy. Műalkotás nem racionális okból keletkezik, hanem azáltal, hogy egy újfajta, egyedi kontaktust teremtünk a létező világgal. Legutóbbi, a geometrikus absztrakció felé hajló munkáimat is ezek a szempontok vezérelték. Ezen munkáim inspirációi is a természet, a természeti látvány, ellenben a megformálás már a színek, formák kapcsolatának, a kompozíciónak egzakt meghatározása, rendszerbe foglalása. Egyfajta „színköltészetnek”, vagy zenei hasonlattal „színakkordoknak” nevezném. A vásznon megjelenő látvány harmóniát, rendet sugározzon, és a szemlélőben a befogadás által egyensúly, komplementaritás keletkezzen, hasonlóan a természethez, hisz ott is minden a kiegyenlítődésre törekszik. Leginkább a színek természete, állapota, dinamikája, kölcsönhatása izgat, ezirányú kísérleteim produktumai legújabb képeim.

Erősen inspiráló számomra a fauizmus, kubizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, konstruktizmus, a Szentendrei Iskola és Európai Iskola konstruktív törekvései, Henri Matisse, Paul Klee, Joan Miró, Piet Mondrian, Goncsarova, Matiss Teutsch János, a kortárs művészek közül Hézső Ferenc, Lantos Ferenc, Réti Zoltán és a közelmúltban elhunyt, mesteremnek tekintett Boros Lajos munkássága.